1989-1990
A bírósági bejegyzés december 14-én volt. Ezt követően a Heves Megye Környezetvédelmi Szövetség felhívással fordult a kormányzati szervekhez az erdőtörvénnyel, a világkiállítással, és a városokat megkerülő utak ügyével kapcsolatban.
Együttműködést alakítottak ki az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Egyesülettel, és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával, a talajban és a terményekben megjelenő nyomelemek műszeres felmérésére, sürgetve a – akkor még – KÖJÁL szerveit a szennyezésmérések rendszeres nyilvánosságra hozásával kapcsolatosan.
A különféle alapanyagú műanyaghulladékok összegyűjtése és feldolgozása területén konkrét eredményeket értek el, hosszú távú együttműködéseket alakítottak ki.
A Föld Napja alkalmából regionális hulladékgyűjtési akciót kezdeményeztek.
A környezetvédelmi nevelés érdekében is előremozdulás történt. Több iskolában elősegítették a környezetvédelmi ismeretek oktatását, különböző programokat, kirándulásokat, találkozókat rendeztek.
Plakátokat, szórólapokat, figyelemfelhívó kártyákat készítettek a környezettel kapcsolatos magatartás változtatása érdekében. Folyamatosan írnak tagjaik cikkeket a sajtó számára, a természeti értékekre történő rádöbbentés céljából.
Megszervezték a „Zöld telefont”, melynek segítségével a lakosság által bejelentett problémák megoldása érdekében közvetlen intézkedéseket tesznek, a sajtó bevonásával. Az összegyűjtött információk alapján javaslatokat dolgoznak ki az önkormányzatoknak. Például a szelektív hulladékgyűjtésre, a közlekedési rendszerre, fásításra, kerékpárutak létesítésére.
A szövetség helyi szervezeteinek kiépülése folyamatos, önállóságuk biztosított.
Együttműködési szerződést kötöttek a Fogyasztók Országos Tanácsával, hogy segítsék a helyi szervezetek működését, valamint együttesen lépjenek fel a környezetbarát termékek elterjesztése érdekében.
Információs kapcsolatot alakítottak ki a külföldi környezetvédelmi szervezetekkel, a Független Ökológiai Központtal, valamint az Ökoszolgálattal.
Gazdálkodási eredményük alapján segítették a „TRIDEA” Bajkál Expedíciót, a mozgássérült gyerekek kezelésének átmeneti megoldását, és szerény összeggel hozzájárultak a Nemzeti Alapítványhoz. Az egy éves működés tapasztalatait elemezve nevüket a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségére változtatták, valamint a környezetvédelmi problémák hatékonyabb megoldása érdekében létrehozták a Tudományos Bizottságot.
1991
A Szövetség rendszeresen részt vesz az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága által szervezett parlamenti nyílt napokon. Állandó meghívottja az országos NGO-tanácskozásoknak, s a szervezet képviselőjeként a párizsi világtalálkozón és a brazíliai konferencia előkészítésében is részt vettek. Rendszeresen tartják a kapcsolatot az Energia Klubbal, a Levegő Munkacsoporttal, a Független Ökológiai Központtal, az Ökoszolgálattal, a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Tisza Klubbal, az Országos Erdészeti Egyesülettel, továbbá a „zöld sajtóval”.
A szövetség szakemberei révén állásfoglalásokat dolgozott ki többek között a hatásvizsgálati rendelet-tervezethez, a nemzetközi együttműködési minisztérium koncepcióhoz, a „Természetvédelem 2000-ben” című anyaghoz, a környezetvédelmi Törvény tervezetéhez. A Minisztérium, az Energia Klub, és az országgyűlési bizottság számára tanulmányt készített „Egy lehetséges környezetszempontú energiapolitikai kormányzati stratégia alapvonalai” címmel. Országos felhívást adtak ki az erdészetnek a környezetvédelmi tárca hatáskörébe vonása érdekében.
Rendszeres az együttműködés minden olyan szervvel és szervezettel, mely a környezetvédelem szempontjából meghatározó. Így állandó ügyintézés folyik az önkormányzatokkal, az ÁNTSZ intézeteivel, a vízüggyel és a gazdasági szervekkel.
A Szövetség ügyvezető elnöke a Heves Megyei Közgyűlés rendszeres résztvevőjeként a környezetvédelmi szószóló szerepét tölti be.
A szövetség Hírlevelet ad ki a szervezetek számára. Plakátokon és röplapokon kívül megszerkesztették a „Mosóhasználati és Folttisztítási ABC”, a „Fásítási Útmutató”, a „Települési folyékony hulladékok kezelési lehetőségei” című kiadványokat.
A tanulóifjúság és a szakemberek részére egy-egy nagyobb pályázatot hirdettek meg, de volt még rajz-, fénykép-, és ötletbörze pályázat is.
1992
A szövetség hálózatot működtet, hírlevelet ad ki, információs és koordinációs tevékenységet fejt ki, konkrét ügyekben összefogást alakít ki, valamint folyamatosan ösztönzi környezetvédelmi célú csoportok, klubok, körök és egyesületek létrehozását.
Rendszeresen készít és terjeszt környezet- és természetvédelmi kiadványokat.
Alaptevékenysége keretében szakmai kiadványokat, tanulmányokat készít. Ilyen például a markazi tározótó vízminőség-védelmével, a települési folyékony hulladékok kezelési lehetőségeivel, vagy az ostorosi víztározó természeti értékeivel kapcsolatos munkák.
1993
Ebben az évben változtatták meg nevüket, Életfa Környezetvédő Szövetséggé, melynek szervezeti kereteit az 1994. január 14. megtartott küldöttgyűlésen hagyták jóvá véglegesen.
A szövetséghez csatlakozott a „Gyógyír” Életreform és Környezetvédők Nógrád Megyei Egyesülete, a miskolci Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület, és az Ózdi Természetvédelmi Egyesület.
A lakóhelykultúra program keretében sikerült megszervezni a kerékpáros őrjáratokat, amelyek mintaként szolgálnak a szélesebb körű elterjedéshez. Környezetvédelmi tanácsadó szolgálatot szerveztek, mely ötvözi a „Zöld Telefon” szolgáltatást, az Ötletbörzét, és az Önkormányzatok számára biztosított tanácsadást.
Kidolgozták a környezetkultúra fejlesztési verseny alapelveit, amelyet 1994-ben indítottak be.
Öt településen, mintegy fél millió forint értékben fásítási akciót szerveztek.
Ösztönözték a régió összefüggő kerékpárút hálózatának kialakítását, amely érdekében négy önkormányzat nyert jelentősebb összeget.
A lakóhelykultúra program keretében szemléletformáló-nevelő szaktáborokat szerveztek. Demonstrációkat, tanácskozásokat rendeztek a felsőtárkányi tó megmentése és természetes vízellátásának rekonstrukciója ügyében, valamint a Bükki karszt védelmében.
Szorgalmazták a Bükki Nemzeti Park Körüli Önkormányzatok Szövetségének létrehozását, a környezet- és természetvédelmi kérdések kiemelt kezelése érdekében.
Országos Energia Konferencián vettek részt. Az Energia program témavezetője részt vett a Dániában megrendezett nemzetközi társadalmi energia felhasználási szervezet konferenciáján, ahol beléptek az INFORSE nevű, megújuló energiákkal foglalkozó szervezetbe.
Bekapcsolódtak a Göncöl Alapítvány által kezdeményezett országos folyófigyelő hálózatba, elvégezték az első méréseket, valamint adatbázist alakítottak ki, két alkalommal mintegy 500 kilométeren keresztül vizsgálták a Tisza vízminőség problémáit és hosszabb ideig figyelemmel kísérték a Tisza-tó ökológiai állapotát.
Bekapcsolódtak és folyamatosan részt vettek a környezetvédelmi törvény szövegezésében és a természetvédelmi törvény előkészítésében.
A helyi jelentőségű védett területek kijelölése, a zöld folyosók létrehozása érdekében komplex programot dolgoztak ki, és az első védetté nyilvánítási dokumentációt átadták Eger város önkormányzatának, amely a Mész-hegy, Pajados helyi védelem alá helyezését tette lehetővé.
Elérték, hogy tájvédelmi körzetnek nyilvánítsák a Dél-Hevesi Pusztákat és a Tarna-völgyét.
A kommunikációs program keretében hozzájárultak az EKTF fizikai tanszékén egy, Víz és környezet című multidiszciplináris környezetvédelmi oktatási program, valamint Egri a Környezetvédelmi Klub létrehozásához.
1994
Folyamatosan figyelemmel kísérik a Tisza-tó környezet- és természetvédelmi állapotát, felléptek a szennyvíz Tisza-tóba vezetése ellen.
A karsztvízzel kapcsolatos célkitűzéseik elérése érdekében további erőfeszítéseket tettek. Az egyedüli megoldás az elkészült elemzéseik alapján, a karsztvíz-használat korlátozása közgazdasági eszközökkel.
A fa-erdő program keretében több esetben készítettek állásfoglalást, s előkészítettek egy három-négy településre kiterjedő regionális fásítási programot.
Az Ifjúsági Kör sikeres kerékpáros őrjáratokat szervezett, s megkezdte működését a Tanácsadó Szolgálat is.
A Városszépítő Egyesület kezdeményezésére szárazelemgyűjtés indult be Eger területén.
Rendszeresen megjelent a Zöld Levél, a Zöld futár, kiadták a KIK-Irkát, s nyáron sikeres szaktáborokat szerveztek.
Kialakult a Zöldszíves Juharág, s megtették az első lépést az óvodai nevelést célzó programrendszer beindítása érdekében.
Egerben rendezték meg a negyedik Környezet- és Természetvédők országos Találkozóját, amely elősegítette a környezetvédő szervezetek együttműködését a környezeti problémák megoldása érdekében.
Kezdeményező szerepet játszottak az országos érdekképviselet kialakításának területén.
A helyi szervezetek tájékoztatása érdekében egy hatékonyabb információs rendszer kialakítása kezdődött meg. Ez gyors információs tevékenységből, véleményezési felkérésből és számítógépes adattovábbításból áll.
Stabilizálták a helyi szervezetekkel, a pártoló tagokkal és a tagokkal kialakított kapcsolatukat. Az átszervezés következtében 25 helyi csoport alakult ki és hat egyesület vesz részt a szövetség munkájában.
