kep1
oldal
jobboldal
felirat

A gazda szemete hizlalja

A német hulladékgazdák és a magyar nyerészkedők több százmillió forinton osztozkodhatnak egy kisvárosnyi éves szemét utaztatásával. Az üzlet legális cégeknek is jól jöhet. Az elmúlt hetekben felbukkant illegális hulladékszállítmányok legfeljebb a hatóságokat lephették meg, a szakmában már régóta tudták, előbb-utóbb megjelenik Magyarországon a bálázott német szemét.

Egy évvel ezelőtt ugyanis németországi cégek - mintát is hozva - telekürtölték a magyar piacot: lenne 10 ezer tonna felesleges szemetük. Annál is inkább, mert 2005 júniusától Németországban már minden háztartási szemetet válogatni kell, ami a drága munkaerő miatt jelentősen növelte az ártalmatlanítás ottani költségeit. Gyors fejszámolással bármelyik hazai hulladékgazdálkodó kiszámolhatta, hogy a Németországban tonnánként 200 eurós költségnek alig egynegyedéért Magyarországra lehet szállítani a szemetet, vagyis a különbözeten osztozkodva akár több százmillió forintot is lehet keresni az ügyleten. Az óvatosabb magyar vállalkozók visszautasították a gyanús szállítmányok fogadását, ám akik hajlamosak a zavarosban halászásra, mint például az olajszőkítésben edzett kunbajai polgármester, Halász István és csapata, a jelek szerint nem riadtak vissza.

Sőt a maguk módján készültek is rá, hiszen a cégbírósági bejegyzés szerint a Halász család több tagjának a nevén lévő és alapvetően élelmiszer-kereskedelemre alapított Szinkron 99 Kft. 2005 márciusában műanyag csomagolóeszközök gyártásával bővítette a tevékenységét. Bár a környezetvédelmi tárca nyilvántartása szerint a cég soha nem kért és így nem is kapott engedélyt hulladékgazdálkodásra, Halászékat ez nem zavarta abban, hogy vállalkozzanak a zömmel műanyag szemét átvételére. A seftelés ráadásul duplán megérte - magyarázták a HVG informátorai -, mert így nem maradtak üresen azok a visszfuvarok, amelyek odafelé magyar színesfémhulladékot vittek német feldolgozócégeknek. A kunbajai polgármester ugyanis érdekelt volt egy fuvarozási vállalkozásban, a Pető-Trans Kft.-ben (egészen tavaly novemberig, amikor is fizetésképtelenség miatt a céget felszámolásra ítélték), üzlettársa, Pető Ferenc pedig fémkereskedelemmel is foglalkozott: féltucatnyi bebukott cége után 2006 márciusában Kőrös-Top Autóbontó és Szolgáltató Kft. néven újat alapított.

A cégpapírok szerint 1993 és 2000 között az üzleti körhöz tartozott az a kecskeméti vállalkozó, Kotvits János is, aki 1997 és 2000 között csaknem 5 ezer tonnányi cukrot hozott be Szlovákiából anélkül, hogy megfizette volna annak félmilliárd forintra rúgó közterheit (HVG, 2002. december 7.). Kotvitsnak egyébként a hulladékos szakmában is vannak tapasztalatai, egyik cége, a Pet-KLK Kft. műanyag-feldolgozással foglalkozik. Az illegális szeszfőzdék bevételeiről elnevezett aranyháromszög, vagyis Kiskőrös, Soltvadkert és Kecel világában az üzleti kört maga Halász István zárta be, hiszen a kilencvenes évek slágerén, az olajszőkítésen többször rajtakapták, sőt 2002-ben jogerősen börtönre is ítélték, ám Petrétei József igazságügyi miniszter előterjesztésére Mádl Ferenc államfőtől kegyelmet kapott. Mindez nem akadályozta meg a kunbajaiakat abban, hogy 1994 és 1998 után 2006-ban is polgármesterré válasszák az adakozókedve miatt népszerű, bár 2002-ben kisgazda színekben az országgyűlési választásokat elbukó politikust. A társaság otthonosan mozgott a betyárvilág óta rejtőzködésre köztudottan alkalmas alföldi tanyákon. Nem véletlenül egyezik meg számos olyan település neve, ahol az elmúlt hetekben szemétbálákat találtak, azokkal, ahol néhány évvel ezelőtt még szeszt vagy olajat pancsoltak.
Óvatlanok és ügyetlenek voltak azonban csaknem minden szempontból Halászék. Nemcsak engedélyük nem volt a hulladék szállítására és hasznosítására, hanem egyszerre túl nagy mennyiséget is zúdítottak az országra, és amikor azt nem tudták elég gyorsan eltüntetni, saját magukat rakták körbe a szeméttel, ami viszont már másoknak is feltűnt. Lakossági bejelentés alapján elsőként Kiskunmajsán füleltek le egy szállítmányt, amelynek fuvarpapírjain ott szerepelt a Szinkron 99 Kft. neve. A hatóságok lapzártánkig csaknem 5 ezer tonnányit találtak meg a németországi hulladékból a zömmel kiskunsági helyszíneken. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével, amiért akár három év börtönt és több százmillió forintos bírságot is kiszabhatnak, 11 embert gyanúsítanak, öten, köztük a kunbajai polgármester és felesége, valamint a Thaiföldről hazatérőben elfogott üzlettársuk, Pető Ferenc előzetes letartóztatásban vannak.

A probléma azonban az, hogy Halászékat sokkal inkább a mohóságuk buktatta le, mint a hatóságok ébersége. A több száz kamion és a több ezer bála ugyanis senkinek sem tűnt fel hivatalból. Erre mondta a héten Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, hogy minden dűlőúthoz nem állíthatnak egy mezőőrt. Tény, hogy a közösségi jogszabályok hasznosítási célra lehetővé teszik a hulladékok szállítását az Európai Unión belül, és miután leomlottak a határok, a végeken megszűnt az ellenőrzés, így az illegális szállítmányokat csak az utakon vagy a telephelyeken lehet lefülelni. Ez azonban annak ellenére nem történt meg, hogy a szemét egy része legális hulladéklerakókba került, vagyis a hulladékkezeléssel jogszerűen foglalkozók sem éreztek késztetést arra, hogy a szállítmányokat bejelentsék. A vaskúti regionális lerakót üzemeltető Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezetője, Majoros Róbert ezt azzal magyarázta a HVG-nek, hogy nincs is jogalapja megtagadni annak a szemétnek a befogadását, amely az illetékességi területén keletkezik, és amelynek az elhelyezéséért a tarifát megfizetik. Márpedig Kunbaja - és így a Szinkron 99 Kft. - hulladéka a vaskúti lerakóhoz tartozik. Ha pedig a hulladék bekerül egy telepre, akkor az ártalmatlanítási technológiától függően akár 48 órán belül beazonosíthatatlanná válik. Nem véletlen, hogy a rendőrség csak azokat a depókat tudta bevonni a büntetőeljárásba, ahol ki tudták mutatni a kapcsolatot Halászékkal, a többi esetében legfeljebb közigazgatási eljárás keretében próbálják tisztázni a gyanús bálák eredetét. Szakmai vélemények szerint ezen az alapon már több ezer tonna, illegálisan Magyarországra érkezett szemét tűnhetett el a lerakók mélyén.

Ellentmondásos az is, hogy a mostani szállítmányokból vagy egyéb külföldi hulladékból kerülhetett-e valamennyi a cementművekbe, amelyek a mészkő kiégetésekor felhasznált irdatlan energia egy részét műanyagból és gumiból nyerik. Volt olyan környezetvédelmi felügyelőségi igazgató, aki még azt is tagadta, hogy a magyarországi cementművekben létezne technológia, amely lehetővé teszi a műanyag fűtőértékének kinyerését. Ám a Komárom-Esztergom megyei Ácson talált németországi hulladék címzettje, a Bazax Kft. ügyvezetője állítja, előkezelt műanyaghulladékokkal maga is beszállítója több cementgyárnak. Az egykori szociáldemokrata pártvezető, Petrasovits Anna és férje, Czakó Ignác cége (a legális hulladéklerakókon kívül) eddig az egyetlen olyan vállalkozás a történetben, amelynek van engedélye hulladékgazdálkodásra, a németországi bálákat azonban ő sem engedélyezett telephelyen tárolta. A Holcim Hungária Zrt. a Bazax verziójával szemben úgy nyilatkozott, hogy a cementgyár kizárólagos partnerének, a Holcim saját tulajdonában lévő Ecorec Hungária Kft.-nek van ugyan szerződése a Bazaxszal elektronikai hulladék műanyag részének a beszállítására, és kiadták a jövőbeli szállításokhoz szükséges befogadó nyilatkozatot is, de konkrét szállítás még soha nem történt sem a lábatlani, sem a hejőcsabai cementgyárba. Más forrásból a HVG úgy tudja, hogy a Holcim évente 7 ezer tonna műanyagot használhat fel alternatív tüzelőanyagként, és bár az erre vonatkozó engedélyt az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki, a miskolci zöld hatóság annak már nem örült, hogy a felettes hatóság, a főfelügyelőség ehhez még importengedélyt is adott. A cementgyár állítólag Ausztriából akar több ezer tonna hulladékot befogadni, ráadásul ilyenkor még neki fizetnek tonnánként 40-50 eurót a hulladék hasznosításáért. A Duna-Dráva Cement Kft.-nek pedig még a Holciménál is nagyobb engedélyezett kapacitása van műanyagok égetésére, Vácott évente több mint 14 ezer tonnát fogadhatnak be, ami legalábbis azt jelzi, hogy van igény a szemétre.

A környezetvédők igazolva látják aggodalmaikat, hogy az elmúlt években a zöld hatóságok többszöri átalakítása, tavaly pedig a több száz fős elbocsátások tovább gyengítették az ellenőrzést. Márpedig - érvel a Hulladék Munkaszövetség munkatársa, Nagy Tamás - a most fellelt szeméthegyek kényszerű ártalmatlanításából egy zöld kommandó többéves költségvetése kijönne. A hatóságok mindenesetre nem állnak a helyzet magaslatán: a Budapesten illetékes környezetvédelmi felügyelőség a HVG érdeklődésére néhány hete még határozottan tagadta, hogy egy óbudai építkezésen Németországból származó szemetet találtak volna, a környezetvédelmi tárca által a héten kiadott listán viszont már az óbudai cím is az illegális szállítmányok lelőhelyei között szerepel. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség pedig csak a napokban értesítette a nyomozókat, hogy majdnem egy hónappal a kiskunmajsai lefülelés előtt, vagyis 2006. november 10-én 156 bála németországi szemetet találtak egy daruszentmiklósi telephelyen, igaz, a báláknak a közigazgatási eljárás ellenére már csak a hűlt helyük van.

A környezetvédelmi minisztérium azonban pillanatnyilag az intenzív diplomáciában látja a megoldást. Mióta felfedezték, hogy az Európai Unión belüli illegális hulladékszállítások esetében végső soron a küldő ország a felelős a szemét visszaszállításáért vagy ártalmatlanításáért, azóta a tárca kommunikációja gyakorlatilag erre korlátozódik. Az Európai Tanács rendeletének maradéktalan érvényesítése azonban annak ellenére nehézségekbe ütközhet, hogy Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Hans Peter Schiff budapesti német nagykövet teljes egyetértésben ítélték el az illegális tevékenységet. A nagykövet ugyanis a diplomácia nyájas nyelvezetébe csomagolva világossá tette, még nem tartja bizonyítottnak, hogy a Magyarország különböző pontjain fellelt bálák mindegyike Németországból származik. Márpedig még azoknál a szállítmányoknál is többnyire csak közvetett bizonyíték van erre, amelyek nem keveredtek bele más hulladékba: a műanyag flakonok feliratai és a közéjük került papírhulladék szövegei lehetnek beszédesek.

A felelősség kérdését a hulladék minősítése is megnehezítheti, ettől függ ugyanis, hogy a szemét német gazdája jogsértést követett-e el. A magyar hatóságok ebben az összefüggésben azt mondják, hogy a bálák kevert háztartási szemétnek minősülnek, nem pedig válogatott műanyaghulladéknak. Amikor azonban azt ítélik meg, hogy felelősségre vonhatók-e a német bálákat befogadó hazai hulladéklerakók kezelői, akkor a környezetvédelmi főfelügyelőség főigazgatója, Filotás Ildikó a HVG-nek éppen arra hivatkozik, hogy a depókban a szakembereknek látniuk kellett volna: a szállítmányok nem közönséges kommunális szemetet tartalmaznak, hanem válogatott hulladékot. A kérdés azért perdöntő, mert tisztán műanyag hulladék esetében a szállítmány zöld listásnak számít, vagyis a német küldőnek csak bejelentési kötelezettsége van, így nem lehet felelőssé tenni azért, ha például a magyar cég hamis engedélyeket mutat be neki. A német hatóságok egyelőre csak 1200 tonna esetében ismerték el, hogy a szemét Németországból származó kevert, kommunális hulladék, amely már sárga listás, vagyis előzetes engedélyhez kötött. Ezek után meglehetősen optimistának tűnik az a becslés, hogy mindössze két-három hónapig tart a bizonyítási eljárás, és utána megkezdődhet a szemét visszaszállítása, hiszen a kilencvenes években Kecelen talált német veszélyes hulladék esetében is egy évbe telt, amíg sikerült megszabadulni a vegyi anyagoktól. Sokkal valószínűbb, hogy ezúttal lesznek olyan bálahegyek, amelyekért sem a német szállító, sem Németország nem vállal felelősséget, és ha Halászék, sőt az illegális lerakóhely tulajdonosa sem tudnak helytállni a hulladék ártalmatlanításáért, akkor a több tízmillió forintba kerülő feladat a magyar államra marad.

Forrás: hvg.hu