kep1
oldal
jobboldal
felirat

A kis tavak védelmét célzó koncepció

Javaslatok a magyarországi kis tavak védelme érdekében
I. A kis tavak természeti értékei.
Hazánk különböző tájain, de elsősorban az alföldi területeken sok olyan víztér, vizes élőhely, kis tó található, mely a régi vízi élővilág sok elemét megőrizte.

Az 1800-as évek második felében a folyószabályozások következtében kezdődött el a meglévő csodálatosan gazdag vízi élővilág pusztulása. Sok faj eltűnt élőhelyének megszűnése miatt, más fajok állománya lecsökkent, s szinte a kipusztulás szélére került. Tovább pusztította az élővilágot az 1960-as, -70-es években állami támogatással megvalósított térségi meliorációs program, mely még az ország aszályos területein is a vizek levezetését szorgalmazta.

Nemcsak a régi vízi élővilág emlékeit őrző kis tavak élővilága lehet értékes és védelemre ajánlott, hanem a különböző céllal épített mesterséges tavaké is, hiszen az ember által létrehozott kisebb-nagyobb vízterekben és környékükön előbb-utóbb megjelennek a vízi és a vízhez kötött élővilág képviselői is. Ezek az élőlények legtöbbször komoly természeti értéket képviselnek.

A kis tavak számát nem ismerjük pontosan, becslések szerint napjainkban az ország területén több mint 4000 állandó, vagy időszakos kis tó, kisvíz található (Haraszthy, 2001). Néhány kivételtől eltekintve élővilágukról is kevés információ áll rendelkezésünkre. A kis tavak felmérése a szakemberek egyik legsürgetőbb, halaszthatatlan feladata, ugyanis a napjainkban felgyorsult privatizáció nincs tekintettel e kis vízterek gyakran igen gazdag élővilágára, természeti értékeire.

II. A kis tavak meghatározása
Véleményünk szerint a Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó kivételével minden természetes és mesterséges tó a kis tavak közé sorolható, nagyságára, vízmélységére, állandó vagy időszakos jellegére való tekintet nélkül. Kivételt képeznek a jelenleg is különböző ipari technológiát szolgáló tavak /pl.: zagytározó, hígtrágyató stb. /.

E tavak lehetnek:
1) Természetes úton keletkezett tavak
- szikes tavak /állandó vagy időszakos tavak /,
- forrástavak,
- deflációval keletkezett tavak,
- suvadással keletkezett tavak,
- természetes morotvák,
- stb.
2) Mesterséges tavak
- folyószabályozással létrehozott holtágak
- bányatavak, kubikgödrök
- különböző céllal /öntözés, árapasztás, stb. / létrehozott hegyvidéki, vagy síkvidéki víztározók
- halastavak, horgásztavak
- egyéb tevékenységgel kapcsolatosan létrehozott tavak (pl. hűtőtó).

A kis tavak - mint a vízi világ életterei, ökológiai folyosók láncolatának tagjai- jelentősége messze meghaladja kiterjedésüket. E vízterek, vizes élőhelyek az ökológiai hálózat karakterisztikus részét képezik, legtöbbjük azonban igen érzékeny a különböző változásokkal, behatásokkal szemben. Éppen ezért megmentésükre programot kell kidolgozni.
E célból indult a Kis tó projekt 1996-ban az egri központú Életfa Környezetvédő Szövetség szervezésével. A Kis-tó projekt célja: országos szinten kis tavaink feltérképezése, élőviláguk leírása, kutatása, és védelmük szervezése.
III. Program a kis tavak megmentése érdekében

1. Országos kis tó kataszter összeállítása
A kis tavak megmentésére irányuló program kidolgozásának egyik lépése a kis tavak listájának, az ún. „Országos kis tó kataszternek” összeállítása, melyet sem az egyes tárcák (FVM, KöM), sem háttérintézményei, sem a különböző hatóságok nem tudtak eddig felvállalni.
A jelenlegi statisztika csak az 5 hektárnál nagyobb holtágakat (179 db., 1995-ös adat; illetve „Szentély” típusú holtágak listája, 24/1997. (III. 26.) OGY határozat /KHVM tájékoztató, 1998/) és a halastórendszereket (266 db., melynek zöme l-100 ha közötti, néhány 1000 ha feletti rendszer) tartja nyilván, továbbá megjelent a szikes tavak jegyzékéről a 8006/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztató /Környezetvédelmi Értesítő XIII. évfolyam, 1. szám/.
Emellett a vízügyi hatóságoknál, bányakapitányságokon, környezetvédelmi felügyelőségeken, ÁNTSZ -eknél találhatók ide vonatkozó adatok, melyek korántsem fedik le az egész ország területét e vonatkozásban.
A Kis-tó projekt résztvevői megyék szerint állítják össze a listát, mely tartalmazza:
- a tó nevét
- a tó földrajzi elhelyezkedését /geokoordináták/
- a tó méreteit /hosszúság, szélesség /
- a tó legközelebbi településtől való távolságát, irányát.
Az adatok felvétele 1:25000 méretarányú katonai térképekről történt. Eddig 11 megye listája készült el, melyeket a Kis-tó projekt harmadik kötetében jelentettünk meg.
Az így elkészített kataszter adatai valószínűleg nem minden esetben fognak egyezni a valóságos állapottal, éppen ezért sok esetben nem nélkülözhető ennek tisztázására a terepbejárás, a helyszíni szemle sem.
Az első „Országos kis tó kataszter” alap adatbázisnak tekinthető, melyet folyamatosan újabb adatokkal, újabb ismeretekkel lehet és kell javítani, pontosítani.
2. A kis tavak részletes felmérése, élőviláguk leírása

A felmérő munkában a környezetvédő civil szervezetek elhivatott szakember gárdáját célszerű mozgósítani /állami feladatok átvállalása /. A Kis tó projekt keretében eddig kb. 40 kis tó feltárása történt meg, a vizsgálati eredményeket 1998-ban, 2000-ben és 2002 őszén megjelenő kötetekben publikáltuk.

IV. A kis tavak védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges intézkedések
Napjainkban a kis tavak területén sokszor nem ellenőrzött pusztító gazdálkodás, megszüntetés irányába tartó felelőtlen használat /illegális szennyvíz bevezetés, szemét elhelyezés, tömedékelés stb. / folyik, melynek következtében e vízterek néhány éven belül, vagy még hamarabb elvesztik természeti és gazdasági értékeiket.
Jelenleg csak a kiemelten védett, különös természeti jelentőségű tavak esetében van az államnak érdekérvényesítő szerepe pl.: „Szentély” típusú holtágak védelme, 24/1997. (III. 26.) OGY határozat szerint /KHVM tájékoztató, 1998/, illetve a szikes tavak „ex lege” védelme a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § szerint. A kis tavak védelméről szóló átfogó természetvédelmi, környezetvédelmi állásfoglalás, kormányzati intézkedés még nem született, sőt napirendre sem került semmilyen fórumon.
Az alábbiakban egy javaslatot vázolunk fel a kis tavak védelmét, élőviláguk megőrzését biztosító jogszabályi háttér kidolgozására.
1. Koncepciónk lényege:

A legtöbb kis tó esetén részletes információ még nem áll rendelkezésünkre élővilágukról, értékeikről. Mivel a természetes és mesterséges kis tavak élővilága egyaránt kiemelkedő jelentőségű lehet a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából, bármilyen hasznosítási mód megkezdése, megváltoztatása előtt a tó állapotának, élővilágának teljes körű felmérését jogszabály által kötelezővé kell tenni. A vizsgálati eredmények alapján kell dönteni a tó további sorsáról, szükség esetén védetté nyilvánításáról, mert a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 22. § i) pontja kimondja: kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat. (a természetvédelmi törvény alkalmazásában a természetes eredetű tavak a természeti terület, a mesterséges tavak pedig a természeti érték /Környezetvédelmi törvény 4. § a) pont alapján / kategóriájába sorolhatók).
Emellett a pontos adatszerzéshez az összeállított „kis tó kataszter” felhasználásával folyamatosan szervezni kell a tavak felmérését, élőviláguk leírását, amelyet erre a célra alakult társaságok, civil szervezetek vállalhatnak fel. Ennek megsegítésére az államnak a KvVM pályázati rendszerében bizonyos finanszírozási konstrukciót kellene kidolgozni, megteremteni. Mivel a szervezett kutatás több évet vesz igénybe, elengedhetetlen jogszabályi háttérrel minél hamarabb korlátozni a kis tavakat érintő felelőtlen emberi beavatkozásokat.

2. Koncepciónk alapján a kis tavak védelme érdekében javasoljuk, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy egy KvVM rendelet a következőket tartalmazza:
• a kis tavak alatt kell érteni: a Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó kivételével minden természetes és mesterséges tavat nagyságára, vízmélységére, állandó vagy időszakos jellegére való tekintet nélkül. Kivételt képeznek a jelenleg is különböző ipari technológiát szolgáló tavak /pl.: zagytározó, hígtrágyató stb. /,
• minden tavi, vagy tavi környezetben történő területhasználat előtt a hasznosítás céljától függetlenül környezeti hatástanulmányt kell készíteni, a vízteret és környezetét, környezet- és természetvédelmi szempontból minősíteni kell,
• kizárólag a környezet- és természetvédelmi hatóságok engedélyével lehet egy kis tavat különböző célra használatba venni, illetve a hasznosítási módot megváltoztatni,
• a kis tavakról nyilvántartást kell vezetni • a tavak élővilágának leírása céljából részletes kutatásokat kell végezni,
• a tó életét, fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokat meg kell ismerni, és meg kell szüntetni,
• kiemelt természeti jelentőségű tavakat védetté kell nyilvánítani, a tó védettsége terjedjen ki: a tóra mint geográfiai egységre, a tó- és annak tápláló vizére, a tóban található és a tóhoz kötődő élővilágra,
• a kis tó /tulajdonformától függetlenül / természetes élővilága nemzeti kincs, a tulajdonosa, bérlője, kezelője ezt nem veszélyeztetheti, ezzel szabadon nem rendelkezhet, hanem köteles ennek megőrzéséért mindent megtenni,
• a kis tavak természetes önszabályozó rendszerét meg kell óvni, amennyiben szükséges, ezt elősegíteni /pl. ökológiai célú vízkészlet biztosítása /,
• csak a környezet- és természetvédelmi hatóságok elbírálása után és ezek engedélyével lehet egy tavat kivételesen indokolt esetben /pl. közegészségügyi hatóság javaslata alapján/ megszüntetni abban az esetben, ha védendő értékkel nem rendelkezik,
• amennyiben rendkívüli esetben egy tó felszámolására, megszüntetésére mégis sor kerülne ezt csak az itt lévő élőlények hasonló vízi környezetbe történő áttelepítésével lehet véghezvinni. Ezek a munkálatok csak szakemberek /ökológus, hidrobiológus, zoológus, botanikus stb. / részvételével, irányításával történhetnek,
• egy kis tó önkényes /vizsgálat és hatósági engedély nélküli / megszüntetése természetvédelem elleni bűntettnek minősül, s megfelelő szankcionálást von maga után.
Dr. Estók Bertalan
Eger, 2002. 12. 03.

Felhasznált forrásmunkák:
1. Haraszthy László (2001): Veszélyben a vízi élővilág apró élőhelyei. Ma és holnap. Környezetvédelmi és területfejlesztési folyóirat I. évfolyam 3. szám. Bp.
2. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (1998): Tájékoztató jelentés a holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével, és hasznosításával kapcsolatos feladatokról szóló 24/1997. (III. 26.) OGY határozat végrehajtásáról. Bp.
3. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről.
4. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.
5. 8006/2001. (MK 156.) KöM táj. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva a védett szikes tavak jegyzékéről. Környezetvédelmi Értesítő XIII. évfolyam, 1. szám.
.

Az „Országos Kis-tó projekt” eddig megjelent kiadványaiban az alábbi tavak vizsgálatának eredményeit közöltük.

A vizsgált víztér, a felmérés főbb területei:

I.kötet 1998.

1. Egerszalóki víztározó vízkémia, fitoplankton, zooplankton, madarak.

2. Palotási víztározó vízinövények, állatok(csalánozóktól az emlősökig).

3. Tömördi Nagy- és Kis-tó általános, botanika, növénytársulások.

4. Fövénygödri bányató általános, vízkémia, fitoplankton.

5. Hatvan környéki bányatavak(4 tó) általános.

6. Gyöngyöshalászi halastó botanika (nádasok, gyékényesek)állatok (szitakötők, madarak, emlősök).

7. Káli bányató általános, fitoplankton.

8. Pátyi Sasfészek-tó a tó védelme, megmentése.

9. Harsányi halastavak (3 tó) általános.

10. Hansági Fehér-tó általános.

11. Búzásvölgyi tározó vízkémia, botanika, állatok (halfauna).

12. Nagysárréti Malom-zugi halastórendszer (7 tó) madarak.

13. Csíkos-holtág(Hernád) általános.

II.kötet 2000.

1. Sátorkőpusztai homokbánya botanika, állatok (egyenesszárnyú fauna).

2. Tiszadobi Holt-Tisza állatok (madarak, emlősök).

3. Mátrai Pisztrángos-tó botanika, állatok (kétéltüek, denevérek).

4. Egerbaktai Kőbánya-tó geomorfológia, botanika (algológia).

5. Mogyoró-hegyi Nádas-tó általános.

6. Telekhalmi halastórendszer (15 tó) Állatok (madarak).

7. Alcsi Holt-Tisza botanika (vízinövények),állatok(halfauna).

8. Szabadszállás környéki szikes tavak (6 tó) makrobentosz.

9. Adácsi halastó állatok (madarak).

III. kötet 2002.

1. Szurdokpüspöki Tsz. tó általános, vízkémia.

2. Tiszavasvári fehér szik botanika, állatok (madarak).

3. Selypi zagytér tavak (5 tó) általános, hasznosítási javaslat.

4. Varjasi halastó madarak.

5. Tószegi horgásztó általános.

6. Bakonybéli Borostyán kút botanika, állatok (rovarok, rákok).

7. Sály és Bükkábrány közötti tórendszer (3 tó) madarak 8. Atkári Margit kút kezelési javaslat.

9. Vértes környéki kis tavak( 7 tó) állatok (rák faunisztika).

10. Nagy völgyi-tó állatok (denevér faunisztika).

11. Szalajka-völgy kistavai (2 tó) vízkémia, algológia.

A 2002-ben megjelent kötetben az, Országos Kis tó kataszter”11 megyére (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Komárom, Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg) kiterjedő alap adatbázisát közöljük.

A jegyzék pontosításához várjuk az észrevételeket, javításra irányuló javaslatokat. 2003-ban jelent meg szintén az ÉLETFA Környezetvédő Szövetség kiadásában az „Adatok az Ostorosi- és a Gizsír-völgyi-tó élővilágának ismeretéhez” c. tanulmánykötet.

A fenti kiadványok az Életfa Környezetvédő Szövetségnél (3300. Eger, Bajcsy-Zs. út 9. Tel., Fax: 36/411-036) megtekinthetők, beszerezhetők.

Aki a programhoz kíván csatlakozni a fenti címen várjuk jelentkezését.

Eger, 2003.október 13.

Dr.Estók Bertalan

programvezető